Köszöntöm Önt Kuncsorba község honlapján.
A Honlap létrejöttével arra törekszünk, hogy az oldalon található információk egyrészt kiszolgálják a lakosság igényeit, rendszeresen közzétegyük a faluvezetés munkájával kapcsolatos híreket és segítséget adjunk a lakosság ügyeinek intézéséhez.
Célunk, hogy minél többen megismerjék községünk mindennapjait, múltját, jelenét, jövőjét.
Képeket láthatnak ünnepeinkről, jelentősebb eseményekről, hozzászólhatnak, véleményezhetik, ötleteket adhatnak ezen kapcsolaton keresztül a település vezetésének és lakosságának.
Tisztelettel:
Stassné Ullár Hajnalka
polgármester asszony
Kuncsorba község Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti részén helyezkedik el, Túrkevével, Kisújszállással, Mezőtúrral, Kétpóval, Örményessel és Törökszentmiklóssal határos. Az Észak-alföldi régión belül a Törökszentmiklósi kistérséghez tartozik.
Kuncsorba területe 1240 előtt Kemej megyéhez tartozó koronabirtok volt. 1240-ben a kunok kapták meg,tehát eredeti kun település. Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven ismert. Megemlítik már IV. Béla 1261. szeptember 9-én kiadott oklevelében és Zsigmond Szebenben 1395. március 23-án kelt oklevelében is. 1558-ban Egernek adózott a község, amelyen egyre több lett az üres, mint a népes telek. A török uralom alatt többször elpusztult község, a felszabadító hadjáratok során végleg lakatlanná vált. 1702-ben a német lovagrend is pusztaként vásárolta meg. 1718-től a kuncsorbai pusztát Kunszentmárton bérelte. Kuncsorba 1897. január elsejével szakadt el Kunszentmártontól és nagyközség lett. A tiszai középjáráshoz – melynek székhelye Törökszentmiklós volt – osztották be.
A település neve összetett szó a „csorba” elnevezés szláv eredetű jelentése foghíjas, csorbafogú. A „kun” pedig arra utal, hogy a területet IV. Béla 1240-ben a kunoknak adományozta.
Kuncsorba község címere álló, középen hasított, bal oldalt enyhe domború íven vágott aszimmetrikus tárcsapajzs. A pajzs jobb oldali felső csúcsa haránt irányba letört. A pajzsot kettős fekete kontúrú aranykeret veszi körbe. A pajzs felső pereme homorú. A pajzsmagasság és szélesség aránya: 6:5.
- A pajzs jobb oldali kék mezejében a község római katolikus templomának stilizált képe van, a templom jobb oldalán a toronysüveg mellett hatágú aranycsillag ragyog.
- A pajzs bal oldali vágott felső piros mezejében vágtázni készülő ezüstszínű ló hátsó két lábával megérinti az alsó zöld mező felső domborulatát, mely zöld mezőben két arany búzakalász követi a címerpajzs ívét.
- A címerpajzs alatt fecskefark-végződésű, fekete kontúrú, hullámos szalagon „KUNCSORBA” felirat olvasható. A szalag kívül arany, belül zöld bevonatú. A felirat zöld, fekete kontúrral. A szalag érintkezik a címerpajzs csúcsával, valamint jobb és bal, íves oldalával.
- A tárcsapajzs felső peremét aranyleveles, levelek közt gömbös, piros, fehér és zöld kövekkel ékített korona díszíti.
A tanyaközpontból mérnöki tervezéssel kialakított községnek még az 1960-as években is kiterjedt, de a következő években a tagosítások következtében elsorvadt tanyavilága volt. Az utcahálózat szabályos, de nem derékszögű.
Közlekedési szempontból kedvezőtlen helyzetben van. Vasútja nincs, a községen átvezető közút Fegyverneknél a 4. sz. főúthoz, illetve Kétpó közelében a 46. sz. főúthoz csatlakozik.
A sík vidék éghajlata mérsékelten meleg-száraz, határában az egyetlen kisebb dombszerű kiemelkedés a Csorba-kettőshalom. A talaj nagyrészt jó minőségű agyag és vályog, de szikesedésre hajlamos.
A kuncsorbai lakosok mindig a földművelésből és állattenyésztésből éltek, s ma is sokan a gazdálkodásra építik családjuk boldogulását. A rendszerváltás során felszámolták a szövetkezetet, s többen földhöz jutva magán vagy társas vállalkozóként dolgoznak a földeken. Ipara gyakorlatilag sohasem volt a településnek a kisiparosok csak szolgáltatásra törekedtek. A lakosság egy része a közeli városok, ipari üzemeiben vállalnak munkát.
A település közigazgatási területe 3382 ha, a népesség 697 fő, lakásállománya 310 db lakás.
Az utóbbi évtizedben jelentősen javult a település infrastruktúrájának színvonala. A vezetékes ivóvíz a lakások 95 %-ában, az elektromos energia ellátás 100 %-os, az lakások 80 %-ában a vezetékes gáz, 70 %-ban a telefon ellátottság biztosított. A belterületi utak 65 %-a szilárd burkolatú.
Az alapszolgáltatásokat, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés az önkormányzat intézményeivel biztosítja a lakosságnak.
Az 1990-ben épített orvosi rendelőben a háziorvosi és védőnői szolgálatot Örményes községgel közösen látja el az önkormányzat.
A szociális és oktatási-nevelési intézmények működtetésére mikro-térségi társulásokat hoztunk létre 2007. évben Fegyvernek-Örményes településekkel. Ennek keretén belül az alapfokú oktatást a Tiszavirág Napközi Otthonos Óvoda, és az Orczy Anna Általános Iskola és Szakiskola biztosítja. Az idősek nappali ellátásáról a Csorba-Mikro térségi Szociális Alapszolgáltatási Központ gondoskodik. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatás szintén működik Kuncsorbán.
Az alapfokú oktatást a Tiszavirág Napközi Otthonos Óvoda, és az Orczy Annak Általános Iskola és Szakiskola biztosítja.
Kultúrház 1954-ben épült, 200 személyt befogadó nagyteremmel. A településen már 1902-ben volt kisebb bibliotéka, jelenleg 7000 kötetes állománnyal várja az olvasókat a könyvtár. 2004-ben internet elérhetőséget építettek ki közösségi használatra, mely az eMagyarország Pont hálózaton keresztül érhető el.
A községháza az 1910-es években épülhetett, a déli homlokzatán fellelhető vakolatdíszek szecessziós stílusjegyei alapján.
A római katolikus templom neo barokk stílusú, 1938-ban épült.
A református templom modern stílusjegyeket viselő téglaburkolatú épület, építési ideje az 1937.
1983-tól kezdődően hagyományteremtő módon minden év április utolsó szombatján megtartjuk a Csorba kupa falunapot. A település kulturális programjait a művelődési ház és az egyetlen civil szervezet, a „Kuncsorbarátok” Egyesülete szervezi.
2004. évben községünkben emlékparkot alakítottunk ki, melyben egy kopjafát állítottunk, ahol a nemzeti ünnepeinket méltóképpen tudjuk megünnepelni.
